09 Jun A COVID-19 rendesen felkavarta az állóvizet

Feledy Botond, a CEID vezető kutatója a koronavírus kiberbiztonságra gyakorolt hatásait járta körbe legújabb gyorselemzésében. 

A kiberteret is felbolygatta a koronavírus. Egész pontosan annak kezeléséről, a valós statisztikákról és a vakcinakutatásról szóló adatok megszerzéséért folyó verseny az, ami megbolygatta a titkosszolgálatokat. A civil kiberbűnözéstől eltérően, most az állami szereplők dominálnak.

Ahogy Justin Fier – korábbi amerikai nemzetbiztonsági elemző, jelenleg a Darktrace it-biztonsági társaság igazgatója – fogalmazott a New York Times-nak, „a kibertámadások gyakorisága és a célpontok spektruma fénysebességgel nőtt március óta, legalábbis ami a gyógyszerészeti és egészségügyi területet illeti”

A kiberbiztonsággal foglalkozó cégek jelentései ugyanúgy megerősítik ezt, mint az amerikai elhárítás májusi közleményei. Ezekben egyértelműen fogalmaznak, amikor azt írják, hogy „a nemzetállami aktorok a kibertérben COVID-19-hez kapcsolódó kutatásokat támadnak, mivel számos külföldi kormányzat igyekszik meggyorsítani a saját K+F műveleteit és klinikai tesztjeit”. Ugyanerről beszámolt már a brit társszervezet is, akkor épp arra figyelmeztetve a brit célpontokat, hogy “password spraying” típusú támadást azonosítottak.

Gyakran elhangzik, hogy a Kínai Népköztársaság egyes szervezetei – mások mellett a Belbiztonsági Minisztérium, a Népi Felszabadítási Hadsereg speciális egységei – a támadások elkövetői. Ahogy a kibertérben megszokott, nemcsak a nyílt geopolitikai küzdelemben álló országok támadják egymást, hanem még a szövetségesek is. Tényként kezelik, hogy Dél-Korea amerikai célpontokat támadt, de emlékezetes az is, amikor a Fehér Ház az egyik sikeresnek ígérkező német vakcinafejlesztő céget, a CureVac AG-t vásárolta volna fel kilóra.

A hagyományos kémtechnikákat szintén alkalmazzák a területen, az USA-ban például azonosítottak kínai származású egyetemi hallgatókat és oktatókat, akik a helyi egyetemi IT-rendszerekből illetve labor-adatbázisokból igyekeztek információhoz jutni.

A vakcina jelentőségét mutatja a verseny intenzitása. Amelyik ország először teremti meg a népessége és ezáltal a gazdasága számára a teljes visszatérést, nyilvánvaló előnyhöz jut. Kormányok nyerhetnek nagyobb támogatást a vakcinafejlesztés sikerétől, vagy épp bukhatnak bele annak kudarcába,. Külpolitikai szempontból hasonló a potenciális nyereség: a vakcinadiplomácia mellett majd csak múló árnyéknak tűnik a mostani maszkdiplomácia.

Az elemzés eredetileg az On|Cyber blogon jelent meg.